Amikor sérül az igazságérzet

Amikor sérül az igazságérzet

A minap valaki mondta, hogy ami legjobban fáj neki, az amikor az igazságérzete sérül. Például mikor valaki másokon átgyalogolva éri el a célját. Érdekes téma ez, hiszen van olyan cél, amiért én is átgyalogolnék másokon.

Elviekben. De ki tudja, lehet már megtettem. Ugyanis az igazságérzet szubjektív. Mindenkinek igaza van a saját világában. Itt az én példám: Nekem az az igazságom, hogy állatot nem eszünk, de legalábbis semmiképp nem vágóhídról. Én inkább sehonnan nem eszek. Azt tapasztalom, hogy jóval egészségesebb vagyok nélküle. Szerintem nem kell a szervezetnek, csak a húsipar érdekei mások. Akkor most igazam van?

Szerintem igen, de a családomban kivétel nélkül mindenki más nem értene velem egyet. Bennem akkor égjen harag a húsevök iránt, mert erősen hiszek az ellenkezőben? Persze hogy nem. Mert csak magamnak ártok vele. Én elfogadom mások igazságát, még akkor is ha nem értek egyet vele, mert az nem az én utam. De ha lehetőségem lenne egy gombnyomással lehetővé tenni a húsipar megszűntetését, azért elgondolkodnék elég erősen.

Tehát van olyan, amiért én is átgyalogolnék másokon, mert a hitem ennyire erős. Pontosítok, személyes tapasztalaton alapuló hitem. Mert ez az egyetlen bizonyíték, ami engem meg tud győzni bármiről. Ezért hát az hogy igazság mint olyan, nem hiszek benne. Szerintem több milliárd igazság létezik. Ezért könnyen sérülne ez az érzetem, ha hagynám.

Aki rajtam keresztül gyalogol, annak is biztos megvannak az igazságai. Persze ettől még nem esik jól, sőt…de nem tudhatom, hogy az ő világában mi játszódik le. Az érem másik oldala, hogy lehet csak egy tanítóm, aki arra próbál motiválni, hogy ne legyek senki szőnyege. Álljak ki magamért. Szóval már 3 okom is van arra, hogy ne hagyjam a negatív érzéseket eluralkodni magamon, mikor igazságtalanságot élek meg. Amíg vannak szubjektív dolgok, addig nem lesz egy igazság.

Mélyen magadba nézve, neked nem lenne egy magasabb rendű elv, amiért átlépnél másokon?