2017 Márciusa volt mikor már az utolsó Forintokat költöttem. 15 hónap alatt vertem a 7 éves megtakarításom seggére, és nem nézegettem munka lehetőségek után. Vártam hogy az élet megmutassa hogy hogyan tovább, mert tudtam hogy nem akarok visszamenni a 9-től 5-ig mókuskerékbe.

Miért költöttem el minden pénzemet?

7 év kemény munka Európa szerte, 20.000 EUR megtakarítás, és közben nem voltam óvatos a költekezéssel. Volt nyugdíj alapom, 4 bankszámlám 4 különböző országban, és befektetési terveim. Készültem egy olyan jövőre, amit nem is biztos hogy meg fogok élni. De azt tettem, amit másoktól láttam. Az a koncepció hogy egy életen át dolgozzak, és ne is legyek biztos abban hogy megélem majd a gyümölcsök learatását nem imponált, de tettem, amit tennem kellett.

Azt hittem ha országot váltok egy más élet vár majd rám, de tévedtem. Mindig ugyanaz lett a vége. Bezártam magam egy munkahelyre amit nem élveztem, megmondták hogy mikor kell kezdjek, mennyit kereshetek, mikor mehetek nyaralni…stb. Úgy éreztem hogy csak arra várok, hogy megöregedjek és szabad lehessek. De nem tudtam addig várni, így egy nap megpakoltam a táskámat és elindultam LatiIMG_1275n-Amerika felé, ahol 15 hónap elég volt, hogy a gatyám is rámenjen a kalandra.

Először óriási stressz volt látni, ahogy csökken a megtakarításom, hiszen olyan keményen megdolgoztam érte. Majd szép lassan rájöttem, hogy amit cserébe kapok, az sokkal többet ér a pénznél. Tapasztalat, szabadság, kaland, tanulás, fejlődés, nyitott látásmód, szenvedély, hobbik, nyelvek, a világ megismerése, spiritualitás, boldogság, külföldi kapcsolatok, nemzetközi hagyományos ételek…stb.

Később már szívbaj nélkül elköltöttem 500 dollárt két búvár tanfolyamra 1 nap alatt, 220 dollart egy 5 napos perui gyalogtúrára, 500 dollárt egy last-minute repjegyre akárhová…olyan gyorsan fogyott a pénz hogy alig bírtam követni. De imádtam! Soha ilyen szabad nem voltam még. Nem volt többé másoknak megfelelés, kitörtem a saját börtönömből.

Megvettem az életemet

Az a sok pénz amit utazásra költöttem a legjobb befektetés volt. Nincs szükségem nagy házra, szép autóra. Ezek mind megvoltak már, Mediterrán-tengerre néző lakás, nagy erkély, díszpárnák a kényelmes kanapén, kis autó, szuper jó állás, de sosem voltam boldog, mert csak a pénzért csináltam, amit csináltam. Hogy megengedhessem magamnak azt az életet, amiről azt tanultam hogy mindenkit boldoggá tesz.

Nem mondom hogy az én példám a követendő példa, én csak egy vagyok a sok közül. Sok jó barátom szereti a stabil 9-től 5-ig munkát, a kertészkedést, és a kocsi mosást. Sőt, vannak akik szívből boldogak. Csak valahogy én nem harmonizáltam ezzel, ezért változtattam. Ugyan már én is érzem, hogy egyre nagyobb az igényem valami féle stabilitásra. De akkor, 2015-ben a magam felfedezése utazáson keresztül volt mindennél fontosabb.

Az életemet vettem meg. És a karrieremet. A spiritualitásomat. A boldogságomat. Útközben megismertem valakit, aki olyan munkát adott amit szívből csinálok, amivel jól keresek, amit akkor és onnan csinálhatok, ahonnan jól esik, amivel fejlődök és aminek köszönhetően be tudtam indítani a saját életmód tanácsadó üzletemet. Először érzem magam otthon, tudom hogy miben vagyok jó, mihez értek, mik a céljaim, az elvárásaim, kikkel szeretem körbe venni magam, tudom hogy ki vagyok. Szembe néztem a társadalmi kritikával, rosszakarókkal, irigyekkel, sokan kívánták hogy elbukjak, de szükségem volt ezekre…meg kellett erősödjek, hogy meg tudjam valósítani az életemet.

Pénz, pénz, pénz…

Valaki egyszer azt mondta, hogy előbb meg kell tapasztaljam a szegénységet ahhoz, hogy gazdag lehessek. Hónapokig gondolkodtam rajta, hScreen Shot 2017-07-09 at 13.51.39ogy mit értett ezalatt. Aztán eljött a nap mikor tudatosult bennem, hogy eljött az út vége, kifutottam a pénzből. Több mint 1 éve ugyan azokat a ruhákat hordtam, mások jóindulatára kellett támaszkodjak hogy legyen hol laknom, megtapasztaltam hogy milyen érzés mikor minden veszni látszik és kilátástalan a jövő, de egyet akkor is tudtam: nem adhatom fel a hitemet, és nem adhatok le az igényeimből ami a munkát illeti, mert akkor feleslegesen költöttem el 20.000 EUR-t. hogy végül ugyanott kössek ki. Többé nem adtam fel magam a pénz miatt.

Amikor semmim sem maradt, gazdagabbnak éreztem magamat, mint mikor 20.000 EUR volt a zsebemben. Megszűnt a nyomás, hirtelen a nullán voltam. A nulláról pedig minden irány nyitottan tűnt. Úgy éreztem hogy megnyomtam az újra indító gombot, és azt kezdhettem az életemmel, amit csak szerettem volna. Soha olyan csóró nem voltam, de olyan boldog se. Tudtam hogy megtaláltam azt a gazdagságot, amiről az a valaki beszélt. És tudtam hogy most hogy tiszta lapokkal indulhatok, ez a boldogság végig fog kísérni, csak meg kellett alul találjam. Többé nem tud diktálni a pénz, mert megtanultam nélküle is boldognak lenni. Többé nem kellenek tárgyak, vagy mások hogy boldog legyek. Magamban találtam meg az igazi boldogságot. Végre gazdag voltam. Igazán gazdag!

Aztán az egyetlen pár szandálom elszakadt, amit még 6 hétig hortam az eset után mielőtt megengedhettem magamnak, hogy újat vehessek.Számomra a szandál szakadás volt a jel, hogy eljött az idő hogy tegyek az anyagi javakért. Ekkor végre olyan munkát kaptam, ami mellett tudtam élni az életemet. Mikor a legjobban kellett a pénz, megtalált. Videókészítő lettem, és nem kellett feladjam a szabadságomat, az időmet, az elvárásaimat, hanem a munka alkalmazkodik hozzám. De nem kis kihívás volt kiállni a hitem mellett mikor minden logikával ellentétesen cselekedtem. Óriási volt a kísértés hogy elvállaljak egy irodai munkát, vagy vScreen Shot 2017-07-09 at 13.48.16isszamenjek repülni. De nem tettem.

Mikor nem foglalkoztam a társadalmi elvárásokkal, a gondolataim szárnyaltak. „Végre megszabadultam a múlt fogságából, kezdhetem elölről, mit szeretnék csinálni?” Minden ajtó nyitva állt. Előtte követtem azt az utat, az egyetlen utat, amit ismertem, de most minden lehetségesnek tűnt. Az a 7 év a régi életemből lehetővé tette hogy újra kezdhessek, ezért sosem bántam meg és mindig is hálás leszek a múltamért.

Útközben megtanultam élni. Mikor nem tudod hogy mi vár rád holnap, alkalmazkodóképes, erős és kreatív leszel. Azok a készségek amiket a kaladok tanítottak, egy életen át szolgálni fognak. Tehát mi legyen a nyugdíjjal? Igen, újra elkezdtem félre tenni, de már nem aggódom a bizonytalan jövő miatt. Úgy gondolom hogy mindent megtanultam ami ahhoz kell, hogy túléljek a világban és talpraesetten tudjak kezelni bármit is, így már nem izgat hogy mi fog velem történni 40 év múlva. Ha megélem a 60 pluszt kérdezz rá, hogy mi a tervem. Ami jelenleg izgat, az a pillanat. Ahogy öregszem, úgy egyre tovább tudok tervezni, de jelenleg 2-3 hónapnál előlrébb nem látok semmit és ez így rendben van.

Ez így jó.

Az én feladatom hogy aggódjak a jövőm miatt és senki másé.

A blog mindig is ingyenes volt és mindig is ingyenes lesz. De átlag heti 10 órát foglalkozom vele, így ha tetszik amit olvasol, kérlek járulj hozzá egy jelképes összeggel a munkámhoz. Adományozz itt.

Kövess Instagram-on és Facebook–on.

Köszönöm a támogatást!

 IMG_1215